Dunai halak

Ponty

Leírás
Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedő, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket. 

Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. A bajusz által könnyen megkülönböztethető a kárásztól. Három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és alsóúszóban lévő erős bognártüske jellemzi. 

Az életmódjára az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Előfordul enyhén sós vizekben is (brack) de alapvetően édesvizi hal. 

Eredetileg Ázsiából származik de ezt többen cáfolják. Alakváltozatai közé tartozik a pikkely nélküli bőrponty és a csak néhány pikkelyt viselő tükörponty. Ritkább változata a hazánkban veszélyeztetett állatfajták közé tartozó nyurgaponty. Tudományos neve a görög küprinosz (cyprinos) és a latin karpio (carpio) szavakból állt össze. Mindkettő szó jelentése ponty. Japánul a koi szó pontyot jelent. 

Testhossz és tömeg
55-70 cm ivarérett korában és 5-8 kg súlyú. Háromnyaras korára kedvező feltételek mellett elérheti a 40 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Maximális mérete hazánkban kb. 25-30 kg, hossza 1,2 méter. 

Szaporodás
Ívás ideje május - július között. Egy nagyobb méretű nőstény 300 000 - 1 500 000 ikrát rak. Életkora elérheti a 40 évet is. 

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15 
Naponta 3 darabnál többet kifogni tilos! 
Legkisebb kifogható méret: 30 cm 

Táplálkozás
Vízinövények fiatal hajtása, vízi rovarok, rovarlárvák, csigák, pióca, vándorkagyló, alga és más növényi táplálékok. Különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A táplálkozást befejezi +8 C° vízhőmérséklet alatt de előfordul, hogy jég alól is sikeresen fogható. 

Pontyhorgászat
Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buborékokból (túrás) következtethetünk vagy a vízből való kiugrása esetén kánikulában. Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegőt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat vágnak, melyek közelében főleg úszós módszerrel eredményesen foghatók. 

Érzékeny az időjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar előtt, amikor hűvösebb lesz a levegő, eredményesen horgászható. Frontmentes időjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erősebb az apadás. Megnő az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg időszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta előtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késő ősszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik. 

Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába,stb.), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó,stb.), fő- és öntöző csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány. 

Ponty horgászmódszerek: 
Fenekezés, úszózás, bojlizás. Az egyik leggyorsabban fejlődő pontyhorgászmódszer a bojlizás. A bojli kielégíti a nagy pontyok teljes tápanyagigényét és ez miatt válik oly hatékony nagyhal csalivá. Alkotóelemei a hallisztek, húslisztek, növényi lisztek, természetes kivonatok, olajok és különböző ízesítésű aromák. 

Rekordok
A magyar ponty rekord 32,33 kg. A világrekordok szinte évröl évre dőlnek meg: 
37,68 kg - Franciaország, 2005 május. 
38,45 kg - Németország, 2007 június, 20 mm-es Mako bojlival fogták. 
42,6 kg - Anglia, Kent, 2010 január. 
44,905 kg - Franciaország, Dijoni Le Grevier tó, 2010 szeptember. 

Magyar nevek
potyka, tőponty, pozsár, aranyhasú, babajkó, pathal, potyka, dunaponty, vadponty, nyurgaponty, bőrponty, sodrófa, feketeponty, karcsúponty, nádiponty, sodrófaponty 

100 gram ehető ponyhús tartalmaz:
Víz: 68,7 - 76,3 gramm, 
Protein: 17,8 - 20,8 gramm, 
Zsíradék: 3,2 - 17, 8 gramm, 
Energia: 112 kcal, 
Omega-3: 0,4 mg. 

A folyók erősen szennyezett szakaszain is megél, de magas zsírtartalmú szöveteiben, számos toxikus anyagot halmozhat fel!  (forrás: horgasz.hu)

Vörösszárnyú keszeg

Leírás
Teste oldalról lapított, magas, a hát, de különösen a has erősen ívelt. A faroknyél rövid és magas. A fej aránylag kicsi, a homlok egészen lapos. A száj felső állású, az alsó állkapocs előbbre áll, mint a felső. Az úszók közül a mell- és a hasúszó aránytalanul kicsi, a hát- és a farokúszó jól fejlett. A hátúszó kezdete a has- és a farokalatti úszó közötti távolság felénél van. Utóbbi két úszó széle homorú, az úszók között pikkelyekkel fedett él húzódik. Pikkelyei nagyok, vastagok és kemények. Az oldalvonal teljes, a has irányában erősen ívelt. Fontosabb testméreteinek arányai erősen variábilisak, amelyeket az ivari különbségeken kívül az élőhely változatossága is okoz. A pontyfélék egyik legszínesebb hala, háta folyóvizekben acélfényű feketés, oldalai aranysárgák, hasán ezüstös fehér. Nagy átlátszóságú, dús növényzetű állóvizekben háta inkább zöldesfekete, oldala sárgaréz csillogású. Páros úszói, valamint a farokalatti úszója vérvörös, a hát- és a farokúszó szürkés alapszínű, vörhenyes árnyalattal. Az ivadék színezete fakóbb, ilyenkor gyakorta összetévesztik a bodorkával, amelytől a garatfogak alapján különíthető el biztonsággal. Az írisz fehér vagy sárgás árnyalatú, esetleg narancssárga, gyakran tarkítják kicsiny vérvörös foltok, de egésze sosem vörös. Tipikusan csapatban élő hal, megfigyelték már 100 ezer egyedből álló csapatát is. Állóvízi hal, igyekszik elkerülni az áramlásos vízterületeket. Európában széles körben elterjedt, az északi tavakból hiányzik csak. Főleg vízinövényekkel, hínárral benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli.

Húsminősége gyenge és szálkás. Gazdasági jelentősége, hogy jó takarmányt biztosít a ragadozó halfajoknak, főleg a csukának. Akváriumban is tartható és dekoratív a vörös úszóival.

Testhossz és tömeg
A 30-35 cm-es, fél kilós példányok már nagynak számítanak. 8 évesen lesz kb. 20 cm hosszú.

Szaporodás
Nagyobb állománya növényzettel dúsan benőtt tavakban, holtágakban fejlődik ki. A hímek 3, a nőstények 2 éves korukban válnak ivaréretté. A tejesek színezete élénkebbé válik az ívást megelőző időszakban, a nászkiütések a fejen és a test elülső részén nem olyan kifejezettek, mint más pontyfélénél. Az ívás áprilistól júniusig tart. A hímek jelennek meg az ívóterületen először, majd az ikrások megérkezése után beűzik, behajtják azokat a vízinövényzet közé. Az ikrások a vízfelszín közelében rakják le a növényekre 1,0-1,7 mm átmérőjű ikráikat, amelyek száma 90-230 ezer között változik. A kelés a vízhőmérséklettől függően a termékenyítést követő 5-6. napon történik, a 4,5-6 mm-es lárvák a fej ragasztómirigyénél fogva 3-4 napig, a szikanyag teljes felszívódásáig a növényeken függenek.

Horgászati szabályozás
Fogása nem esik korlátozás alá.

Táplálkozás
Első táplálékuk apró zooplankton szervezetek és algák. Fejlődésük során fokozatosan térnek át a fajra jellemző táplálékbázis, a magasabbrendű növények fogyasztására. Az irodalmi adatok alapján a kifejlett példányok nem kizárólagos növényevők, szívesen fogyasztanak állati eredetű táplálékot (férgeket, rovarlárvákat, rákokat) is. Hosszú életű de viszonylag kis termetű halfaj.

Vörösszárnyú keszeg horgászat
Óvatos hal révén könnyű úszós felszereléssel és apró horoggal horgászhatjuk. Csalinak a vékony giliszta, csonti, gyúrt kenyér a megfelelő. Hajnalban és alkonyatkor kap jól.Legyezőhorgászattal is eredményesen horgásszák. Fiatal példányai csalihalnak kiválóak.

Rekordok
A hazai vörösszárnyú keszeg horgászrekord 2,05 kg (Keleti-főcsatorna, 1995). 

Magyar nevek
bőke, bűke, bürke, göndér, önhal, pápakeszeg, tamáskeszeg, aranyhal, bikkely, bódorkeszeg, búzaszeműkeszeg, búzaszemű kárász, czompókhal, dunakeszeg, gaisztás-keszeg, gelesztás-keszeg, kárászkeszeg, kelehal, kelen, konczhal, nemzetihal, piroska, piroslókeszeg, pirosszemű kele, piros szárnyú konczár, pirosszárnyú konczér, pirosszárnyú ponty, szőrkeszeg, véreskeszeg, veresszem, veresszemű hal, veresszemű keszeg, veresszárnyú jász, veresszárnyú konczér, veresszárnyú keszeg

(forrás: horgasz.hu)